A előző évben elért éves 2,5%-os dekarbonizációs ráta helyett közel hétszeres, éves szinten 17,2%-os dekarbonizációra lenne szükség, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az iparosodás előtti időszakra jellemző szinteket 1,5°C-kal. Elkeserítő tény, hogy 2000 óta egyetlen G20-országnak sem sikerült évi 11%-nál többet elérnie. Bár a napenergia-felhasználás 24,4%-os, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
"Gyakran szembesülök azzal, hogy az ügyfelek szeretnék, ha elmondanám, hogy hogyan álljon össze a felelős befektetésük. Ez a helyzet olyan mint a főzés, a tanácsadó bitzosítja a konyhát és minden szükséges felszerelést, de a szakácsok ti vagytok, nektek kell eldönteni, hogy mit főztök, azaz, hogy mire fókuszáltok a befektetéseiteknél" - kezdte előadását Riikka Sievänen, a KPMG Finnország, Fenntartható pénzügyek és vállalati fenntarthatóság terület igazgatója a THBE – Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének CEE4Impact Day rendezvényén. A szakértő az ESG iránt érdeklődő pénzügyi szakemberek számára tartott előadást a felelős befektetésekről.
A biodiverzitás fontossága, a természettől való függőségünk, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság kapcsolata, valamint a vállalatvezetői célok, startégiák voltak fókuszban a BCSDH tegnapi üzleti ebédjén és díjátadóján. Többek között Tilesch György, mesterséges intelligencia szakértő mutatta be, hogy milyen lehetőségeket tartogat a fenntarthatósági területeken az AI, illetve, hogy milyen kockázatokra érdemes odafigyelni. Szóba került a munkahelyek potenciális kiváltása az AI-al, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének veszélye, de konkrét, már létező gyakorlatok is, ahol sikeresen alkalmazható az AI a vállalatok fenntarthatóbbá tételét elősegítve.
2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vegye a fáradságot és vigye vissza a kiürült dobozokat, palackokat a boltokban található automatákba, amelyek a visszaváltást követően levásárlolható, készpénzre váltható kupon formájában, vagy banki utalással visszaadják a palackonkénti 50 forintot. Mivel az ország teljes hulladékgazdálkodását a Mol leányvállalata, a MOHU végzi, a cég szakértőit kérdeztük arról, hogy milyen lesz a visszaváltási procedúra 2024. január 1-jétől.
"Az összes pályázat, ami beérkezett és shortlistre került tényleg nagyon színvonalas volt, már csak elolvasni a pályázati anyagokat is sok időbe telt, mert nagyon részletesen ki voltak fejtve a pályaművek. A fenntarthatóságnak, az ESG törekvéseknek a szemléletformálás egy nagyon fontos momentuma. A saját bankunknak az ESG stratégiájának az egyik pillérében is benne van a szemléletformálás, úgyhogy minden ilyen díj és kezdeményezés, amivel felhívjuk a figyelmet valami újdonságra, az rendkívül fontos, hiszen csak így tudjuk elvinni az üzeneteket a többi vállalat, valamint a társadalom felé" - mondta el Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság vezetője a Sustainable World 2023 konferencia és Green Awards díjátadón egy videóinterjúban.
"A zöld átállás szempontjából a legfontosabb az energiaipar, az ingatlanszektor, illetve a közlekedés. A zöld átálláshoz szükséges források 80%-át ebben a három szektorban fogja elkölteni az európai gazdaság. Ez nem azt jelenti, hogy csak az ebben működő cégek fogják kapni a forrásokat, de az ingatlanok üzemeltetésére, azok fűtésére, hűtésére, elektromos árammal való ellátására, valamint közlekedésre és közlekedési infrastruktúrára fogjuk a beruházások jelentős részét irányítani. Az átállást alapvetően két irányból támogatja az OTP Bank, az egyik, hogy az ügyfeleinkkel párbeszédbe elegyedünk, megpróbáljuk őket felkészíteni arra változó világra, ami következik, és segítünk nekik megérteni azokat a kockázatokat, amelyek a működésük során felmerülnek a fenntarthatósággal kapcsolatban. Nyilvánvalóan ezekre a kockázatokra gyakran a beruházás a megoldás, ezeknek a finanszírozásában szeretne, és tud az OTP segítő partnere lenni az ügyfeleknek. Így jutunk el a második lehetőséghez, amiben tudjuk segíteni az ügyfelek zöld átmenetét, az a lehető legjobb finanszírozási megoldások nyújtása, és a kedvező zöld hitelek" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója a Sustainable World 2023 konferencia egyik videóinterjújában.
Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.
Elkészítette az első magyarországi Klímaalkalmazkodási Előrehaladási Jelentését a Green Policy Center, ebben nem a kibocsátásokkal, mérséklésekkel foglalkoznak, hanem az alkalmazkodás folyamatával. Az évente megjelenő jelentéssel folyamatosan mérhető lesz a haladás ezen a területen. Az elemzés olyan területeken tartalmaz megfigyeléseket, adatokat, mint az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon, a klímaváltozásból eredő káresemények és az alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikák.
Az ország legjobb „zöld” projektjeit díjaztuk a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, összesen 5+1 kategóriában. A Green Awards különböző kategóriáit második alkalommal hirdettük meg, főtámogatóként az MBH Bank, illetve kategória támogatóként a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös együttműködésével. A díjátadó eseményünk lezajlott, mutatjuk a leginnovatívabb vállalatokat és ötleteket, azaz a Green Awards 2023-as győzteseit.
A G20-ak vezetői megállapodtak abban, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások globális kapacitásának megháromszorozását tűzik ki célul, és elismerték, hogy a szénenergiát fokozatosan le kell állítani. Ugyanakkor nem sikerült egyéb jelentős éghajlat-politikai célokat meghatározniuk. A világ 20 legnagyobb gazdasága nem értett egyet a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentésére, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzések fokozására vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében. A nyugati országok azon javaslata, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiakapacitást és 2035-ig 60%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, Oroszország, Kína, Szaúd-Arábia és India ellenállásába ütközött a találkozókon.
Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.
Látványos videót készített az Amerikai Természettudományi Múzeum az emberiség népességnövekedéséről, melynek utolsó szakasza elképesztő ütemben zajlott. A videóból kiderül, hogyan népesítette be a modern ember a Földet, mikor indultak el az első népvándorlások, hol, mennyien élnek ma és hogyan változhat az emberiség létszáma a XXI. század végéig. Bár a népesség növekedési üteme egy ideje már lassul és a XXI. század végéig várhatóan 10 milliárd fő körül tetőzni fog, a fogyasztás növekedéséről nem mondható el ugyanez. Mit jelent ez a fenntarthatóság szempontjából nézve? Melyek a Föld legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező országai? Hol állunk mi Magyarországon?
Nincsen zöld átállás megfelelő pénzügyi háttér nélkül, ezért is van kiemelkedő szerepe a bankoknak a zöld projektek finanszírozásában, az energiahatékonyság előremozdításában, a lakossági és vállalatok fenntartható útra való segítésében. De vajon hogyan állnak a kérdéshez a hazai bankok? Hogyan tudják a gazdaság egészének zöldítését előmozdítani, miközben a saját finanszírozási stratégiájukat is szem előtt kell tartaniuk? A pozitív vagy a negatív pénzügyi ösztönzők a jellemzőbbek, illetve hatékonyabbak Magyarországon? Miként tudnak kalkulálni a működési, az átállási és a klímakockázatokkal az ügyfeleiknél? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Pókos Gergellyel, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatójával, aki a zöld gazdaság kapcsán előadónk lesz a szeptember 12-i Sustainable World konferencián is.
Klímakérdésben az egyik legösszetettebb és talán legérdekesebb iparág az agrárium. Komoly szén-dioxid-lábnyommal rendelkezik, de az elsők között is szenvedi el a klímaváltozással megszaporodó természeti károkat, és ezzel egyidőben nyújtja az egyetlen olyan természetes megoldást, ami negatív kibocsátást, illetve a nettó zéró célokat segít elérni. Szeptember 12-én rendezi a Portfolio Csoport a Sustainable World 2023 konferenciát, ami talán a legfontosabb szakmai rendezvény a fenntarthatóság, zöld gazdaság témájában: ennek apropóján beszélgettünk a fenntartható élelmiszeriparról és mezőgazdaságról a Portfolio Heti podcastjében.
Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Ürge-Vorsatz Diána környezetkutató, fizikus nyerte el az egyik alelnöki posztot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 59. plenáris ülésén megtartott szavazáson - szerepel az IPCC bejegyzésében.
Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.
Európa egyedülálló kihívással néz szembe, amikor az éghajlati beruházások felgyorsítására és egyidejűleg az adósságráták csökkentésére törekszik. Annak ellenére, hogy a közgazdászok egyre gyakrabban javasolják, hogy az állami klímaberuházásokat több adósság kibocsátásával is lehet finanszírozni, az EU vezetői jelenleg az adósságcsökkentést helyezik előtérbe a zöld átállással és a versenyképességgel szemben. Úgy tűnik, hogy a nagyobb kötvénykibocsátásoktól való vonakodás a 2010-2012-es adósságválságból eredő, a túlzott eladósodástól való európai félelemből ered - ismertette Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch pénzügyi civil szervezet vezető szakpolitikai kutatója az adósságbevonási lehetőségekről szóló friss jelentését az EUobservernek.
